A Türr István Múzeum nemzetiségi bázisintézmény 1937-ban született hosszú előkészítő és gyűjtőmunkát követően. A járási, illetve országos hatókörű intézmény elsődleges néprajzi, művészeti és történeti gyűjtőterülete három járást fed le, de Magyarország teljes területére is vonatkozhat. A múzeum betöltendő elsődleges célja és egyben feladata a gyűjtőterületéhez és gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak védelme, a múzeum fennállása óta gyűjtött kulturális javak gyűjteménygondozása, tudományos feldolgozása s hozzáférhetővé tétele a bajaiak, a Bajai járás, a Bácsalmási járás, a Jánoshalmi járás, Bács-Kiskun megye, s a megye határain túl élők számára. Észak-Bácskai intézményként, Baja város tudományos és kulturális központjaként elsősorban a helyi tudományos, kulturális és közművelődési élet alakításában vállal szerepet. A múzeum elkötelezett az iránt, hogy az intézmény a város élő kulturális intézményeként működjön s érzékelhetően szerepet vállaljon Baja kulturális fejlődésében. A jövőben is aktívan hozzá kíván járulni a lokálpatriótizmus erősítéséhez, a helyi identitás növeléséhez. Lehetséges látogatója mindenki, aki gazdag régészeti, történeti, néprajzi, numizmatikai, képzőművészeti, iparművészeti gyűjteményei iránt érdeklődik. Nemzetiségi bázisintézményként országos gyűjtőkörű a néprajzi és történeti gyűjteménye. Egyedi a Baján élt 20. századi művészcsalád hagyatékaként gondozott Éber-emlékház, a Nagy István életművét bemutató, folyamatosan gyarapított kollekció a Nagy István Képtár állandó kiállításában, a múzeumalapító Miskolczy Ferenc-emlékháza, a Bagolyvár, Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza, valamint a helytörténeti gyűjteményben őrzött 19. századi 50 darabos festett céllövész-tábla gyűjtemény, a néprajzi gyűjteményben őrzött kismesterség-műhelyek, s a Solymos Ede által létrehozott egyedülálló hagyományos dunai halászati gyűjtemény. A Türr István Múzeum a nemzetközi hírű gyűjteményekre, sajátosságokra, mint erősségekre építi küldetését.